Kömlő

Első okleveles említése 1261-ben Kumleud névalakban történt, egy 1343-as oklevélben Kumleu néven olvasható. 1458-ban és 1478-ban Kemle és Kwmle alakban említették az oklevelek.

1416-ban Zsigmond király, mint elpusztult és lakatlan helységet Kompolti Istvánnak adományozta. A XV. században a Tarkövi családnak volt itt birtoka, amit az egri püspöknek zálogosítottak el. Az 1546. évi összeírás szerint a falu birtokosa Balassa Zsigmond volt. 1549 előtt elnéptelenedett, de a lakosság hamar visszatért, s a XVI. század végéig lakott volt a falu. 1553-ban Tarcsay György birtoka, majd a Dobó család tulajdonába került, s 1592-ben Rákóczi Zsigmondé lett. Ettől az időponttól 1707-ig a Rákóczi család volt a birtokos.

A falu az 1600-as évek elején pusztult el és puszta maradt egészen 1770-ig. II. Rákóczi Ferenc 1707-ben Kömlő pusztát cserébe adta Telekessy István egri püspöknek Sajóhídvég pusztáért, s ettől kezdve az egri, majd 1804-tõl a szatmári püspökség birtokaként szerepelt. Kömlő puszta határát 1770-ig Átány, Tiszanána és Kisköre lakosai bérelték. Esterházy püspök 1770. március 13-án elrendelte, hogy a pusztát más falvakból álló telepesekkel kell benépesíteni. Néhány héten belül 95 telepes érkezett Tarnaszentmiklósról, Pélyről, Dormándról és 20 más hevesi és nógrádi faluból.

Ulrich János, a püspök jószágigazgatója a betelepülők számára, építkezésre, egymást derékszögben metsző, nyílegyenes utcasorokat mért ki, meghatározva ezzel a település mai arculatát. Az újratelepített község népessége fokozatosan növekedett és a XIX. század végére meghaladta a 2900 főt, akik 516 házban laktak.

A XIX. század végén és a XX. század elején az itt lakók fogyasztási és hitelszövetkezetet tartottak fenn.

Az I. és II. világháború hősi halottainak emlékművét mtatja a fotó.

Az I-II. világháborús emlékmű

A világháborúk áldozatokat követeltek Kömlőn is. Az I. világháborúban 106 katona esett el. A II. világháború idején, 1944. november elején foglalták el a községet a szovjet csapatok; de a település többször is gazdát cserélt, aminek következtében sok volt a polgári áldozat is.

1949-ben 3294 fő lakott Kömlőn. 1950-tõl 1990-ig önálló tanácsú község, majd az 1990-es, 1994-es, illetve az 1998-as önkormányzati választásokon főként független képviselőkből álló testület alakult, amelyet 1994-ben Cigány Kisebbségi Önkormányzat megalakulása követett.

A falu testvérközsége a lengyelországi knepnoi járásban lévő Rhyctal.

A falu jelképei a címere és a zászlaja. A címer színei a reménységet és a tisztaságot szimbolizálják, a pajzsban a vízszintesen fekvő csoroszlya, felette ekevas és búzakalászcsokor pedig a község mezőgazdasági jellegére utal.

Kömlő Község Önkormányzatának hivatalos honlapja

wlink