Az itt élők fő megélhetési forrása a mezőgazdaság volt, ezen belül a szarvasmarha és lótartás, a gabonatermesztés egészen az 1970-es évek közepéig. Az állattartás ez időtől visszaszorult. Ennek oka egyrészt, hogy a lakosság fogyása erőteljesen megindult, a nagyüzemi gépesített földművelés nyert teret a kollektivizálással, s az öregedő lakosság mellett számban erőteljes növekedésnek indult a korábban kis létszámú cigány etnikum.

A rendszerváltozás alapos változást hozott a falu életében: a termelőszövetkezet megszűnt, mezőgazdasági magánvállalkozások jöttek létre és a kereskedelmi egységek mindegyike magánkézbe került. Mindezen okok közrejátszottak abban, hogy a faluban mind a megyei, mind pedig az országos átlagnál magasabb a munkanélküliek aránya, s a település hátrányát erőteljesen befolyásolja, hogy az itt élő közel 1000 fő cigánylakosság szakképzetlen munkaerő.

Az 1970-es - 1980-as években létesített Tisza-tó idegenforgalma nem érinti ma még a falu gazdasági életét, ugyanis az infrastruktúra csak most indulhat jelentősebb fejlődésnek.
A víz-, villany-, gáz- és telefonhálózat kiépített, a csapadékvíz elvezető rendszer 50 %-a elkészült, az utak folyamatosan javításra kerülnek. Jelenleg a csatornahálózat tervezése és kiépítése a feladat.