Maglóca

A falu fekvése, megközelíthetősége

A falu története

Maglóca neves személyiségei

Műemlékek, látnivalók

A falu gazdasági helyzete

Programok

Rendezvények

Egyház

Közintézmények

Ez történt...

Térkép




Valid CSS! Valid XHTML 1.0 Transitional Level A conformance icon, W3C-WAI Web Content Accessibility Guidelines 1.0



  Maglócához több neves személyiség is kapcsolódik, akiket születésük vagy működésük sorrendjében mutatunk be: 

     I.   Pusztay Farkas Márton története
     II.  Dr. Kövér Fidél premontrei szerzetes élete


   I. Pusztay Farkas Márton története

                                                                          
         (A maglócai Máté Imre elmondása után)

„Farkas Márton az 1800-as évek közepén születhetett, pontosan nem tudom mikor, mindenesetre akkoriban érkezett az apja Maglócára, mint lópatkoló cigány, a kovácsnál segédkezni. Volt vele egy kisfiú, az ott lebzselt mindig, és a falu bírója, akit Öreg Istókként emlegetnek, (híres bíró volt) megkérdezte hogy ez a gyerek miért nem jár iskolába mikor olyan okos szemei vannak. Az apja meg azt mondta: azért bíró uram, mert nincsen se cipője se ruhája.
Na - mondta a bíró - ennek a gyereknek pedig iskolába kell járni, a község megveszi neki a ruhát, megveszi a tanszert, csizmát, ködmönt, mindent. Nyáron nyári ruhát, télen télit, de ez a gyerek pedig járjon iskolába. Ígyhát a kis Márton iskolába járt és ennek köszönhette a karrierjét, mert kiment Amerikába és miután tudott írni-olvasni, ami akkoriban ott is úgy látszik még csuda dolog volt, vagy nagyon sokat számított, sokra vitte, még spanyol nemességet is szerzett, így lett a neve aztán Pusztay Farkas Márton.
Ő személyesen soha nem jött vissza Maglócára, csak a végrendelete érkezett meg amikor meghalt, amibe hálája jeléül, hogy őt tanítatta a falu, egy alapítványt hozott létre az iskola javára. Arra is emlékezett hogy a tanítók is szegények voltak, pénzt hagyott a maglócai iskolára és földeket vetetett az iskola számára hogy a tanító gazdálkodni tudjon vagy bérbe tudja adni, tehát hogy legyen maradandó is, és ezt nagyon okosan tette mert az alapítvány pénzének nagy részét elvitte a koronaválság.
A végrendeletében még az állt, hogy minden gyereknek aki ebbe az iskolába jár és szegény, vegyenek az ő alapítványi pénzéből ruhát cipőt, mint ahogy neki annak idején, úgyhogy egy időben a szomszéd faluból is Maglócára jártak a gyerekek iskolába, a szülők oda küldték őket, hogy legyen nekik cipőjük ruhájuk. Az iskolát fölszerelte, fizika szertárat vett ennek a kis iskolának amibe hat osztály ült egy terembe, olyan fizikai szertára volt hogy egyetemek és főiskolák kérték kölcsön a műszereket, például a katódoszcillográfot és hasonlókat annak idején. Aztán ugye a szocializmus idején nyoma veszett ennek mindnek.
A községi könyvtárat is ő alapította, ezer kötettel egységesen bekötve.
A családja csornai cigányok, valószínűleg a Farkas nevű cigányok minimum, de direkt leszármazottjai nem voltak itt Európában, aztán hogy Amerikában voltak-e vagy nem, azt nem tudjuk, én legalábbis nem. Na most a csornai rokonságára is hagyott pénzt. Azok közül csak egy fektette be a pénzt, vett három cséplőgépet traktorral és azokat bérbe adta. A többi rokon viszont három évig mulatott az örökségből a Korona vendéglőben Csornán, három évig reggel délben este ott reggeliztek, ebédeltek, ott vacsoráztak mulattak.
A tanítók nagyon jó fizetést kaptak, földjeik is voltak amin gazdálkodtak vagy bérbe adták, úgyhogy a maglócai iskolában mesternek, tanítónak lenni igen kifizetődő volt, a falu ezért nagyon jó iskolai mestereket tudott alkalmazni. Köszönet Pusztay Farkas Mártonnak. Az iskolában kint lógott a képe a falon és a tanító elmagyarázta nekünk hogy ki ez a bácsi ott, az olajfestményen, és hát a falu nagy becsületben tartotta Pusztay Farkas Mártont.
Nagyon tanulságos egyébként még, hogy Pusztay Farkas Márton gondolt arra is hogy nem elég a tanítónak a fizetése legyen, hanem hogy fontos az hogy az iskolának gazdasági háttere legyen, részvények vagy föld formájában. Ez ma is egy nagyon járhatónak tűnő út, hogy minden iskola mögött álljon egy alapítvány ami támogatja az iskolát, legyenek részvényei például vagy kötvényei, tehát valami pénzbevétele, és ne abból amit a szülők fizetnek a gyerek után, hanem legyen párhuzamosan vele egy gazdasági bázisa, és hát ez egy cigány ötlete volt.
Ez egy egyedülálló és nagyon tanulságos példa, hogy mennyit számít ha valakit befogadnak, valakit támogatnak és iskoláztatnak.
Pusztay Farkas Márton igazi nemes ember volt, nem hiába kapta a nemességét.”

--------------------------------------
Máté Imre 1936-ban született, Maglócán. Az 56-os forradalom kirobbantói közé tartozott, emiatt később menekülnie kellett, és Németországba emigrált. Diplomás bölcsész, a Szabad Német Írószövetség elnöke, egy időben a németországi Magyar Vállalkozók Szövetségének elnöke. 1993-ban hazaköltözött a Rábaközbe, később tagja lett a Magyarország 2000 parlamenti tanácskozó társaságnak, 2004-ben pedig megkapta a Tiszti Keresztet.

 

II. Dr. Kövér Fidél József

 
Rövid életrajz:
 
A Sopron vármegyei Zsira községben született, 1903. március 2-án. Szülei: Kövér Sándor kisbirtokos és Guzmits Erzsébet. A Szent Benedek rend soproni főgimnáziumában érettségizett.
 
A Premontrei Rend Csornai Prépostságába költözött be 1922. augusztus 15-én, egyszerű fogadalmat tett 1923. augusztus 26-án, majd ünnepélyes fogadalommal kötelezte el magát 1926. augusztus 20-án. Pappá szentelték Győrött 1926. augusztus 23-án.
Egyetemi tanulmányait a szegedi egyetemen végzi, 1924 és 1928 között, ahol történelem és földrajz tanári képesítést szerez.
1930. augusztus 10-én hittanári oklevelet szerez a csornai rendi szakbizottság előtt.
Ugyanebben az esztendőben írta meg máig időszerű és nagy hatású munkáját a Hanság földrajza címmel (Szeged. 1930.), amely egyben doktori értekezése is.
 
Rendi állomáshelyei:
 
Az 1930-31-es tanévben szaktárgyaiból gyakorló tanár Keszthelyen.
1931-től rendes tanár ugyanott.
Prépostja, Gergye Ipoly 1934-től Szombathelyre helyezi át.
Rendtársai és rendi elöljárói bizalmát megnyerve Szombathelyen 1935-1938 között ő látja el a házgondnoki teendőket is.
Életében újabb változás történik, amikor Steiner Miklós prépost 1939-ben a csornai Hittudományi Főiskola tanárává nevezi ki. Ugyanakkor még könyvtárosi és helyettes számvevői megbízatást is kap a prépostság központi könyvtárába, valamint központi számvevőségére Csornán.
1940-től újoncmester Csornán és kertfelügyelő, 1943-től házgondnok, ez a feladata nagy terhet rak rá, hiszen már javában zajlik a II. világháború, és a rendtársak élelmezése, valamint a gazdasági alkalmazottak hiánya és a sorozatos rossz termés különösen nehézzé teszi a Rend életének működését.
1945-től ismét tanár Szombathelyen, itt éri meg az iskolák államosítását 1948 júniusában.
 
Ettől az évtől lelkipásztori szolgálatot vállal a szombathelyi egyházmegyében, káplán Vépen, majd a győri egyházmegye szolgálatában tölti hátralévő életét: 1949. január elsejétől lelkész Maglócán.
A jó Isten megadta neki, hogy megérhette szeretett rendje újraindulását, de már nem költözött vissza a rendi közösségbe, 1993. április 29-én bekövetkezett haláláig Maglócán maradt.
Az általa annyira szeretett templomban temették el 1993. május 6-án.

--------------
Összeállította: Fazakas Zoltán Márton O. Praem.





 



Nagy kontrasztú változatNagy kontrasztú változat


Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal

Az önkormányzat intézményei

Gazdasági program 2011-2014 évekre

Közbeszerzési terv - 2011.

Önkormányzati hirdetmények

Hirdetmények

Letelepedési támogatás, eladó házak és telkek a faluban

Közbeszerzési terv - 2010.

KÖZÉRDEKŰ TÁJÉKOZTATÁS

Testületi ülések jegyzőkönyvei

Szervezeti és Működési Szabályzat

Az önkormányzat rendeletei

Maglóca Község Önkormányzatának hivatalos honlapja wlink weboldal készítés