Maglóca

A falu fekvése, megközelíthetősége

A falu története

Maglóca neves személyiségei

Műemlékek, látnivalók

A falu gazdasági helyzete

Programok

Rendezvények

Egyház

Közintézmények

Ez történt...

Térkép




Valid CSS! Valid XHTML 1.0 Transitional Level A conformance icon, W3C-WAI Web Content Accessibility Guidelines 1.0



A 2001-ben állított kereszt a Millenniumi Parkban  







Első ízben 1220-ban említik nevét „villa Magluca” alakban a szomszédos Barbacsot eladományozó oklevélben. Maglócát 1529-ben és 1543-ban a törökök elpusztították. A falucska elnéptelenedett, és csak kb. 25 év múlva vált ismét lakottá. 1645-ben a terjeszkedni akaró bősárkányiak átszöktetették Maglócáról Szalai Péter jobbágyot és erővel Bősárkányhoz csatolták földjeit, mert urukat, Nádasdy Ferencet hatalmasabbnak vélték, mint a maglócaiakét, a csornai prépostot. A kuruc kor csatározásai tovább csökkentették a lakosság számát, így a csornai prépost 1714-ben telepítési körlevelet intézett a Rábaköz népesebb falvainak családjaihozkérve őket, hogy telepedjenek le Maglócán. Négy év múlva már 120 a lakosok száma. E több évtizedes telepítési hullám családjainak leszármazottjai alkotják ma is Maglóca őslakos rétegét. 1764-ben kezdték építeni a templomot, amely a század végére készült el teljesen, de a pap Barbacsról járt át. 20 év múlva már iskola is volt. A faluban csak kántor működött, aki tanító is volt egyben.

 




 2001-ben állított kereszt a Millenniumi Emlékparkban

Az 1848/49-es szabadságharcban a falu 3 katonát adott a honvédseregbe és Dombos Márton szabadcsapat kapitányaként vett részt a harcokban. 1850-ben már 34 házról és 287 lakosról tudni, amikor az „úrbéri elkülönözés tárgyában” egyezség született a falu és a prépostság között. A XX. sz. elején a 3 km-re lévő Csatáriamajorból is idejártak a tanulók iskolába. Az innen elszármazott és meggazdagodott Pusztay Márton 10 000 osztrák forintot hagyott a község tanítójára fizetés-kiegészítésként, amelyből évente 6%-ot kapott meg.

Az I. világháború harcterein a falu 12 fia halt hősi halált. Az 1919-es vörös uralom ellen szervezett csornai felkelésben a faluból fehér zászlós szekerekkel mentek Csornára „tüntetni”. Közigazgatásilag Maglóca Barbaccsal és Acsalaggal együtt már ekkor is a bősárkányi körjegyzőséghez tartozott, de 1941-ben Barbacs központtal külön jegyzőséget szerveztek, amelyhez Maglóca is tartozott. Közös költségen még jegyzőlakást is építettek Barbacson.

A falu I. Világháborúban elesett hősi halottai

 A II. világháborúban 13 maglócai lakos áldozta életét. Az iskola leépítése is megkezdődött: 1946-tól a felső tagozatosok Barbacsra, és Bősárkányba jártak át, majd néhány év múlva csak Barbacsra, Maglócán 1–4 összevont osztály maradt egy tanítóval. 1975-ben teljesen meg­szüntették az iskolát és az önálló községi tanácsot.



A falu II. Világháborúban elesett hősi halottai

A falu közigazgatási besorolása: a rendszerváltás óta helyi önkormányzat működik, Bősárkánnyal körjegyzőséget alkotva.

 A falujelképei

Az önkormányzat címere: Maglóca régi, 18. századi pecsétjének rajzolata alapján készült, amelynek eredeti lenyomata megtalálható a Soproni Állami Levéltárban, egy 1799-ben keletkezett iraton. A címer alapja csücskös talpú pajzs, amely formailag a falu egykori földesurainak, a premontrei rendnek a címerpajzsával egyezik.
A címer mezejében jobbra néző valósághű ábrájú és színezésű ekevas van, alatta három különálló levelek nélküli, fehér szirmú virágszál látható, mindezeket jobbról-balról egy-egy zöld szimmetrikus elrendezésű pálmaág keretezi.
A címermező aranysárga színe a gabonatermesztésre, az ekevas a földművelésnek a falu múltjában és jelenében betöltött jelentőségére utal, a három mezei virág a természettel való állandó kapcsolatot jelképezi.
Az említett címeralakokat övező pálmaág a késő barokk kortól kezdődően jelenik meg díszítőelemként. Vallásos jelentése is van: a halál feletti győzelmet, az örök élet elnyerését jelképezi. Krisztust is pálmaágakkal köszöntötte a nép a Jeruzsálemi bevonulásakor.
A kereszténységükért megölt vértanúkat is pálmaággal a kezükben szokták ábrázolni. Maglóca templomának pedig Szent Bertalan vértanú a védőszentje.
Maga a falu is többször éledt újjá a történelme során elszenvedett pusztítások után. Azt reméljük, hogy a későbbiekben is jelképezi ez a pálmaág Maglóca folytonos újjáéledése általi örök életét.

A zászló téglalap alakú, közepén a falu címerével. Színei a zöld és aranysárga a falut körülölelő természeti környezetet,  zöld vetést és helyi réteket idézik. A címer alatt „Maglóca” felírat és az 1220-as évszám a falu első írásos említésének dátuma látható.
 
 Témaelválasztó ikon

 



Nagy kontrasztú változatNagy kontrasztú változat


Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal

Az önkormányzat intézményei

Gazdasági program 2011-2014 évekre

Közbeszerzési terv - 2011.

Önkormányzati hirdetmények

Hirdetmények

Letelepedési támogatás, eladó házak és telkek a faluban

Közbeszerzési terv - 2010.

KÖZÉRDEKŰ TÁJÉKOZTATÁS

Testületi ülések jegyzőkönyvei

Szervezeti és Működési Szabályzat

Az önkormányzat rendeletei

Maglóca Község Önkormányzatának hivatalos honlapja wlink weboldal készítés