Pápateszér

Vezetők

A falu fekvése, természeti adottságai

A falu története

A r.k. templom és plébánia története

Műemlékek, látnivalók

A falu gazdasági helyzete

Közintézmények

Alapítvány

Programok

Civil szervezetek

Képtár

Térképek




A római katolikus templom története

A falu régi egyházashely, plébánosát legkorábban, 1501-ben említik. 1698-ban temploma régtől romokban hever, csak falai állnak a kerítetlen temetőben. Egy haranglábon függ 1 kis harang. Egy 1733. évi összeírás is még romokban találja, istentiszteletet az iskolában tartanak. Felszerelése ekkor még igen hiányos. Az összeírásból az is kiderül, hogy nagyjából a mai templom helyén állt. 1737-ben a romokhoz hozzáépített (vagy a romok mellett felépített?) templom működik, némi felszerelése is van, tudjuk egy 1771. évi iratból. Az 1748. évi egyházlátogatás szerint a Keresztelő Szt. János tiszteletére emelt templom jó karban van, jól megépítették gr. Esterházy Ferenc idejében. Volt egy oltára és egy harangja, s ami a legfontosabb ekkor romokról már nincs szó. Körülötte a temető elég szűkös és kerítetlen. Anyakönyvét 1743-tól vezetik.

 A templom alaprajza  

A jelenlegi barokk templomot – amelytől valamivel nyugatabbra feküdt a régi templom – a környék kegyura gróf Esterházy Károly egri püspök építtette Biricz József plébánossága (1751-1778) idején. Ebben az időben történt a plébániának a Veszprémi Egyházmegyéhez csatolása 1777-ben. 
A régi templom kiváltására gróf Esterházy Károly Pauly Mihállyal készíttet tervet az új templomhoz, melynek építését 1776-ban kezdték. „Delineatióját a kőműves mester most copiállya (1776. X. 28. O. L. P. 1216. 1. cs. 51. capsa N°3.1 42. o.) és 1777. febr. 12.-én küldi meg. A templom 1778-ra készül el, a plébános Szt. Mihály arkangyal tiszteletére kéri megáldani. Leveléből az tűnik ki, hogy a régi templom is állt még ekkor, de romladozó és szűk. A régi az új mögött áll, az akkori temető területén. 1778-ban lett felszentelve Szűz Mária nevének tiszteletére Spánitz Ignác plébános (1778-1795) idejében, aki első lakója lett a kriptának (mivel a templomnak kriptája is van - ez elég ritka eset).


A templom alaprajza

 
Az 1779. évi egyházlátogatás már az új templomot írja le: „az új, csinos templomot gr. Esterházy Károly építtette szilárd anyagokból, Szűz Máriának ajánlva. Egy régi oltár állt benne, karzatán egy pozitívum (orgona), tornyában 3 harang”. Az 1783. évi 1. katonai térkép jelzi, az országleírás szolid templomot említ.

1776 és 1785 között készült Teszér térképe

Első katonai felmérés (1766-1785).
Forrás: Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Budapest. Térképtár

Az 1817. évi egyházlátogatás előkészítő irataiból még megtudjuk, hogy falai erősek, a hajó cseréppel fedett, a torony fehér bádog (horganylemez) borítású. Kórusa falazott, fa szószékére a feljárat a sekrestyéből vezet. Keresztelőkút vörös-márványból. A nagyobb oltár a névadó Szűz Máriáé, az oldalsó oltár Szt. Annáé. Az 1857. évi kataszteri térkép jelenlegi kontúrjával ábrázolja. 

Markovics János (1819-1858) idejében történt az iskolák felállítása, melyek fenntartására ő komoly alapítványokat tett. Mindennel törődő ember volt. Sokat küzdött a hivatalos hatóságokkal népe érdekében. Idejében az egyházközségek mind anyagiakban, mind lelkiekben megerősödtek. Hieronymi Ottóval 1825-ben Pápateszér temploma számára készíttetnek oltárképet.
Vanke Vilmos plébánossága (1862-85) alatt volt a templom 100 éves. Ő kijavíttatta és belülről a pápai Reizteker Ferenc iparossal díszíttette. E munkák költségeihez 1/3 részben Markovics János járult hozzá, mint veszprémi kanonok.
A templomban látható nagy festményeket Gerstner Ignác plébános (1891-1920) Graits Endre és Liechtbler Ágoston pécsi festőművészekkel készíttette 1901-ben. Ez a plébános Sopronból három új harangot szerzett be, melyeket az I. világháború idején, 1917-ben hadi célokra elvittek. Az ő idejében kerültek a faoltárok helyébe márvány alapú oltárok.

Markovics Jánost ábrázoló kép

A római katolikus templom fotója a XX. század elejéből

Stenger Gyula(1920-1930) plébános idejében szerezték be a ma is meglévő harangokat. Ebben az időben történt a templom külső felületén kisebb tatarozás. A II. világháború idején a 4 harangból kettőt elvittek. Az 1945-ös háborús események alatt a templom tetőszerkezete sérült meg jelentősebben, melyet Toplak Imre plébános (1945) a rendelkezésre álló pénzből kijavíttatott. A templom jelenlegi 3 harangja: kis harangját Gloger Sándor veszprémi mester öntötte 1868-ban, a közepest Gombos Lajos Őrbottyánban 1981-ben, a nagy az Ecclesia Harangöntő Művek Rt.-től év nélkül.

Róm. kat. templom a XX.sz. elején

 

 A templom teljes külső és belső tatarozása Dr. Kisnemes János plébános (1973-1989) idejében történt: 1974-ben Mozsolics József nagykanizsai kőműves által külsőleg teljesen új vakolást kapott; 1975-ben cserép helyett eternit-pala fedést kapott Csoknyai Lajos tapolcafői ács vezetésével; 1976-77-ben belülről lett újjá festve és a festmények restaurálva, a hajóban öt szent mellképe festve Závory Zoltán festőművész és Csehi Ottó festőmester munkájával.

Dr.Kisnemes János plébános

Dr. Kisnemes János plébános fotója

Horváth Tamás plébános (1993-) idejében 2007-ben az eternit-pala helyett ismét cserépfedést kapott a templom.



Szűz Mária Neve Római Katolikus Plébánia története

A római katolikus plébánia épülete A plébánia épülete

Múltja összefonódott a templom történetével. Az 1698. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv, a paplakot egy nyomorúságos kis viskónak mondja, protestáns prédikátor lakik ott. Az 1748. évi összeírás új, jó állapotú plébániaházat említ, de nyilván még a régi templomhoz tartozó korábbi épületről van szó. Egy 1756. évi összeírásból tudjuk, hogy faház volt. Gr. Esterházy Károly 1769-ben írja pápai tiszttartójának: „úgy tartom, kéntelenek leszünk a Teszéri plebániához is látni” (VÉL. A.par.f.5.N°152.). A tiszttartó válaszából az derül ki, hogy az épület elhelyezéséről még nem döntöttek. (uo. f.7.N°209.) Az 1771. évi összeírás romosnak mondja. 1772-ben sok probléma közepette, de épül, és el is készül. (O.L.P. 1216, l. cs. 51.c.N°3. 35, 40, 41. o.). Kerítését 1774-ben falazzák (uo. 82. o.). Nem bizonyított és nem is valószínűsíthető a szájhagyomány, hogy az épület az Esterházy grófok vadászkastélya lett volna. Hasonló alaprajzi elrendezésű plébániaházak találhatók több Esterházy kegyúri plébánián is. Az viszont tudott, hogy e területen valóban állt egy „kvártélyház” - ez okozott gondot 1770-ben a tiszttartónak az új plébániaház helyének kijelölése során, - csak nem tudjuk pontosabban, hogy hol. Az 1779. évi egyházlátogatás jegyzőkönyve már szolid anyagokból épült, mindennel ellátott 3 szobás házat ír le. (VÉL. Vis. Can. A. 8/12. p. 85.) Hogy 1772-ben épült, az 1817. évi visitáció előirataiból is tudjuk. (VÉL. Fragm. Vis. Can. XXII/3. f. 2.). Az 1845. évi visitáció jegyzőkönyvéből: „A káplán lakása a plebániaháznál vagyon. Ezen kápláni lakás építtetett a mostani plébános által, mivel a régi káplány szobát magának foglalta el.” (VÉL. Vis. Can. A8/26. p. 138.).
A kaputól balra eső épület a káplánlak szolgáló lakrész 1891-ben készült el mai formájára. Az 1857. évi kataszteri térkép a káplán házat még nem mai formájával ábrázolja. A főépület "L" alakú, és az udvari szárnyat keskenyebbre, oldalfolyosó nélküli mérettel rajzolja.
Földszintes,"L" alakú, főszárnyával utcára néző épület, szemben a templommal. Az utcakép laza sorházas beépítésű, azaz az épületek hossziránya megegyezik az utcával, széles frontjukkal fordulnak kifelé, de rövid oldalukkal nem érintkeznek.
Vakolt homlokzatok, az utcai oldalon lizénák osztják mezőkre. Mezőnként 1-1 ablak, ezek már 20. századi szerkezetek. Körbe a falakon húzott főpárkány. A tornácoszlopok tagolatlanok, egyszerű íves át-boltozással, szabadon állók, beüvegezés nélkül. Az ide nyíló ablakok eredeti barokk szerkezetűek, hurkás kerettel, ki-be nyíló szárnyakkal, köztes ráccsal. A pinceajtó is eredeti barokk szerkezet, ovális felülvilágító ablakkal. Falazott kapuoszlopok, markáns falazott, fedett kapubálványokkal.

Falazott kapuoszlop fotója

Falazott kapuoszlop

Egytraktusos, oldalfolyosós alaprajzi rendszerű, "L" alakú, a 3 főhelyiséget tartalmazó rövidebb szárny utcai, a merőleges szárny telekhatárra épült, és az udvar felé nyitott. A szobasort alkotó 3 főhelyiség teknőboltozatos, fiókdongákkal, profilozott stukkókkal, újabb mennyezetfestéssel. Az udvari szárny egyszerűbb: dongaboltozatos, fiókdongákkal, egyik helyiségben stukkó. A tornácos oldalfolyosó csehsüveg boltozatos és egy szakaszon befalazott. A nyílászárók egy része - főleg az udvarra nézők - eredetiek, ugyanígy nagy valószínűséggel a hajópadlók is azok. Dongaboltozatos pincéje az udvari szárny alatt fut végig, tömör tölgyfa-lépcső vezet le oda. A fedélszék kötőgerendás, ferdeszékes eredeti barokk szerkezet, tölgyfából. A padláson még látszanak a mászókémények és a füstölő kemence.

 

Plébánia alaprajza



 

  



Nagy kontrasztú változatNagy kontrasztú változat




PÁPATESZÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

Az önkormányzat intézményei

Közfeladatot ellátó szerv vezetői

KÖZÉRDEKŰ HIRDETÉS

Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok

Iparűzési adó

Nyilvántartások

LETÖLTHETŐ NYOMTATVÁNYOK

Pápateszéri KÖZÖS Önkormányzati Hivatal

Pápateszér Község Önkormányzatának hivatalos honlapja wlink weboldal készítés