Dédestapolcsány | |||||
Normál változat 2013. május 20-án DÉDESI VÁSÁR!!! Köszöntő A falu fekvése, természeti adottságai A falu története A "leromlott vár" "A reformáció terjedésének határa" Műemlékek, látnivalók Lázbérci-víztározó és környéke A falu gazdasági élete Programok In English Deutsch Alapítványok Egyházak Civil szervezetek Közintézmények Közbeszerzési terv - 2009. Térképek KÖZÉRDEKŰ TÁJÉKOZTATÁS I/1 és I/3 Önkormányzatok, Körjegyzőségi Hivatal Az önkormányzat intézményei FÖLDTERÜLETEK ÉRTÉKESÍTÉSE Pályázat KÖZÉRDEKŰ HIRDETÉS Nyugdíjasok figyelmébe! Képek a Nyugdíjasházról Eladó lakások! Tájékoztató és pályázati űrlapok Önkormányzat döntéseihez kapcsolódó ügyiratok Testületi ülések jegyzőkönyvei Szervezeti és Működési Szabályzat Az önkormányzat rendeletei |
A dédesi várat a király 1525-ben építette újjá. 1325 és 1383 között sűrűn váltják egymást a várnagyok. 1356-tól Cudar Péter a vár ura, aki birtokolta Diósgyőrt is. Ettől kezdve kisebb megszakításokkal 1438-ig a két erődítést ugyanaz a személy felügyelte. Később a vár a királyné kezébe került, aki Cseréppel és Diósgyőrrel az 1420-as évek végén (más vélemény szerint 1431-ben), elzálogosította azt Rozgonyi Istvánnak. 1432-39 között Cekei Márton a királyné familiárisa, a diósgyőri uradalom vezetője volt az illetékes Dédes ügyében is, annak ellenére, hogy eme utóbbi erőd élén más várnagyot találunk (Liptói János). Albert király anyósa, Borbála királyné minden jószágára rátette a kezét. Midőn azokat jutalmazta, akik trónra segítették, könnyedén a Pálócziaknak adta Dédes vár uradalmát és a korábban Diósgyőrhöz tartozó Sajószentpétert. A dédesi uradalom, amelyhez két város: Dédes és Sajószentpéter és öt község: Tardona, Nagyvisnyó, Tapolcsány, Mályinka, Szilvásvárad valamint a Bélapátfalva és Borsodszentmárton közt fekvő Rátótföldje tartozott, a földesurak kezébe került, amit az uralkodóknak később nem sikerült visszaszerezni. 1526-ig az uradalom a Pálócziak kezében van, birtokjogukat II. László is megerősítette 1445-ben. A család utolsó férfitagjának Pálóczi Antalnak a mohácsi csatában bekövetkezett halála után a birtok János király kezébe kerül, de hamarosan a Dobók és Perényiek vitáznak az uradalmon. A birtokot azonban a Perényiek ténylegesen már 1526 után birtokolták. János király 1537-ben adott adománylevelet Perényi Péter számára Dédes váráról és tartozékairól. 1549-ben Perényi Gáboré volt Dédes, Tapolcsány, Emőd, Gede, Kisfalud, Mályinka, Ónod, Szederkény, Szilvás, Tardona és Visnyó. Perényi Gábor örökös nélkül halt meg, halála után a király a várat Erdőhegyi Boldizsárnak adományozta. A XV-XVII. században a falu birtokosai közül az Erdőhegyi, az Orlay, majd a Dőry család tűnik ki. Dédes és Tapolcsány felett ennek ellenére gyakran a putnoki- vagy az ónodi várkapitány gyakorolt felügyeletet.
| ||||
![]() |