A falu története

A település már 1292-ben szerepel az okiratokban, ekkor a Rátót nemzetség birtoka. Nevének utótagja arra utal, hogy egykor a Megyer törzsbeliek települése volt. Régebben 11 tanya, illetve puszta tartozott a településhez, amelyekből mára mindössze kettő maradt. A XIV. század elején Marczali László bán fia, Dezső a település birtokosa, aki 1329-ben Szécsényi Tamás vajdának adta el. Később Lászlófi Lóránd, majd Pásztohi Ferenc és Zsigmond a tulajdonosok. A török hódoltsági területhez tartozott a XVI. század közepén. 1598-ban Szentmariay György a földesura. A XVIII. századtól egymást váltják a birtokosai.

A II. világháború utáni tanácsrendszerben 1973-tól Magyargéc és Nógrádmegyer községek közös tanácsban működtek, Nógrádmegyer székhellyel. 1990-től külön önkormányzat alakult, de még a körjegyzőség 1992 végéig megmaradt. Ettől kezdve önálló községi önkormányzattal rendelkezik, 2002-től ismét van cigány kisebbségi önkormányzata.

A község jelképei: címere és zászlaja.

A címerpajzs formája megőrizte a megyei formát, hiszen a település része a megyei régiónak. Szimmetrikus osztásának jobb oldalán a római katolikus templom keleti része látható, sötétkék (ultramarin) háttérrel, arany-ezüst színben.

A hangsúlyos (54 m) magas torony 1890-ben épült, a helyi születésű Végh Pál plébános ajándékozta a falunak. Csatlakozik az 1790-es évben készült barokk hajóhoz.
A címerpajzs bal oldalán - narancsszínű (vörös) mezőben - aranyló nap szórja sugarait -, a templom alapvonalában folytatódó lombos és tűlevelű facsoportra. Ezek sötétkék színűek, és utalnak a település gazdag növényzetére.
A címerpajzs fölötti kék-narancs (kék-vörös) színű ívelt szalagon aranybetűkkel "Nógrádmegyer" - a település neve olvasható.
A címerben szép helyet kapott a templom képe, mint az emberek békéjének, szeretetének és jó szándékainak megtestesítője.
A hívők számára ez még többet jelent: magas tornyával a templom egy felkiáltójel, mert összeköti a nógrádmegyeri földet (lásd a címerben a fákat) az éggel (lásd a napot), és azt hirdeti: az Isten áldását kapják meg itt az emberek. De most mást is össze kell kötnie egymással: a 21. századot a 20. századdal.
A címerre vonatkozó tervek négy változatban készültek el, melyet előbb a képviselő testület, majd a Képző- és Iparművészeti Lektorátus hagyta jóvá.
A címert Radics István helyi születésű festőművész készítette és ajándékozta falujának.