A víztározó 1967-69 között épült. 1970-ben adták át ivóvízellátás céljából. A tájvédelmi körzet létrehozásának elsődleges feladata a tározó vízminőségének megóvása volt. A tó, a patakok, a környező erdő, kedvező élőhelyet biztosít számtalan szigorúan védett és egyszerűen csak szép növénynek, állatnak. Kedvelt horgászhely, egyéb sportot (úszás, csónakázás) űzni nem szabad, mivel a természetvédelmi szabályok ezt tiltják. A horgászat szabályairól, halállományról információk olvashatók a Programok menüpontban.

A tanösvény a Lázbérci-tó partján a régi országúton kezdődik. Mivel érezhetően hűvösebb a levegő, mint a faluban, érdemes pulóvert, ruhát hozni a kirándulásra. A Szalamandra-tanösvény hossza kb. 6 km, változatos terepen, ezért szükséges élelmiszert, ivóvizet, iskolás (gyermek) csoportnak elsősegély felszerelést hozni. A fényképezőgép se maradjon otthon, hiszen a változatos táj nagyon szép, érdemes megörökíteni a látottakat. Az ösvény először sík területen fut, majd az információs táblák útmutatása szerint lehet tovább menni az erdei úton. Az emelkedés lassú, kb. 200 m a szintkülönbség. Sok védett állat él itt, ezért, ha csendben közlekedünk az erdőben, megleshetjük őket eredeti élőhelyükön. A séta során öt pihenőhelyet lehet találni, ahol szalonnasütő helyek, vagy pihenőpadok vannak. Tüzet azonban tűzgyújtási tilalom esetén sem lehet rakni! A tanösvény jele sárga fekete, ezen a jelen haladjunk. A végállomás előtt az út az országos kék túra útvonalával találkozik.

  Szalamandra tanösvény térképe 

 

Kora tavasszal a karsztforrás mellett a galambvirág (Isopyrum thalicfroides) kecses hófehér telepeit is megcsodálhatjuk. Az esőbeállóval szemben a jobb oldalon folytatódik a tanösvény, most már a hegyoldalban a gyertyános-tölgyes erdőben. Ahogy emelkedik az út, egyre több mészkősziklát lehet látni, melyen különféle mohák és zuzmók mellett parányi aranyfodorka páfrány (Asplenium trichomanes) is él. Feljebb emelkedve a gyertyános-tölgyes átadja helyét a bükkösnek. 

Ha továbbra is a tó partján szeretnénk haladni, akkor az út mellett szemelgethetünk szedret, málnát. A bal oldalon lévő sziklákon nyár elején sárga gyűszűvirág (Digitalis grandiflora), számtalan harangvirágfajokig (Campanula sp.) díszlik, de erdei szamóca is található. Az erdő szélén nyár elejétől a fagyokig aranyvesszőben (Solidago canadensis) lehet gyönyörködni.

Itt találkozik össze a Szalamandra tanösvény az országos kék túra útvonalával. Kényelmes pihenőhely fogadja a fáradt vándort. Meleg, nedves időben érdemes körülnézni, sokfelé ehető gombát lehet itt találni. (erdei csiperke, nagy őzlábgomba, pereszkék, stb.)

Az erdőből kiérve napsugaras, meleg sziklagyepre (sziklai rétre) érkezünk – ez az Eszkala-tető. A szemünk elé táruló látvány mindenért kárpótol: a Lázbérci-tó teljes pompájában és nagyságában elénk tárul.  Csodálatos látvány minden évszakban ez amelyen a völgybe vágódott hatalmas víztükör, melyet különleges alakú és színű fák tömege vesz körül. A csupasz sziklán kövirózsa (Sempervivum sp.) és varjúháj (Sedum sp.) sokasága, míg az erdő szélén a cserjés mellett sisakvirágok (Aconitum napellus) méltóságos, karcsú kék foltja látható. A tető alatt a meredeken lefutó sziklákon som (Cornus mas, C. sanguinea) és más cserjék kapaszkodnak. A selymes füvön, a bokroktól védett helyen érdemes megpihenni a túránk után. Alattunk a jobb oldalon a Vízköz található, mely oldalában rengeteg barlang van. Szemben a Kalica-tető, melyre 3 m magas keresztet állítólag, jelezve a katolikusság és a protestánság határát. 
Ha visszamegyünk az Eszkala-tetőről, az országos kék túra útvonalán lejuthatunk Uppony községbe, mely nagyon szép, hegyek közé ékelődött kis falu. Onnan végig kell gyalogolni az erdészet által kiépített úton, amely meglehetősen hosszú séta, de mászni már nem kell. Így alulról nézhetjük meg a Vízközt határoló meredek sziklákat. A Kalica-tető alatti napos mészkősziklákon sokféle gyíkot megfigyelhetünk, néha siklókkal is találkozunk. Ha pedig a sárga-fekete jelzésen indulunk vissza, ismét gyönyörködhetünk a tanösvény nyújtotta látványban.