A községet a XVI. századtól a Darabos család, majd a Pető, a Tarródy, később a Nádasdy család birtokolta.

Az 1828-as országos összeíráson, ahol Döbörhegy már önállóan szerepel; 34 házban 72 személyt írtak össze, de ebben nem szerepeltek a nők és a gyermekek. Ebben az évben Döbörhegynek 275 római katolikus lakója volt. A lakosságszám a 300-as határt az 1857-es népszámlálás idején lépte át és a XIX. század minden egyes évtizedben 50 főt meghaladó létszámnövekedés volt tapasztalható a településen.  

 A község jelképei: címere és zászlaja.

Címer: a Magyarok Nagyasszonya a helyi templom titulusa. Így ezen szent alak került a címerbe emelésre. A csücskös pajzs, bíbor felületén két színű kendőt viselő ezüstös testű nőalak lebeg. Fején az arany szent korona. Kezében a jogar, másik kezével a kis Jézust szorítja magához. Vállát a koronázási palást takarja. Az ezüst testű, piros ruhát viselő kis Jézus kezében országalma díszlik. A címerpajzsot alul olajágak keretezik, arany szalaggal összefogva, névfelirattal.