1441-ben I. Ulászló király a Gersei Petőknek adományozta a települést. 1423-1450 között Bokodi András fia és felesége, valamint Mezőlaki Zámbó Márton fia és lánya birtokolta. 1468-tól Nádasdi Gáspár fia, majd 1495-1513 között egy bizonyos Thyed Imre lánya Rusin asszony birtokolta. 1526-tól a „zarvaskendi” Sibrik család is zálogbirtokos volt a település egyes részein. Egy 1549-es összeírás szerint „ Myzdo csak pusztatelkekből áll”, valószínűleg az 1529-es oszmán-török kőszegi ostrom miatti pusztítás (tűzvész) miatt. 1600-ban a Vas vármegyei közgyűlés a Körmendre vezényelt katonák elszállásolására is kijelölte a települést. 1690-es összeírás: „Mizdo falu itt fekszik Körmend mellett a hegyen, melynek oldalát a Rába folyó egy puskalövéssel eléri”, ekkor 13 telkes jobbágy és 7 zsellér élt itt. A győri katolikus püspökség 1733-as összeírásában is szerepel Nagy-Mizdo, melytől kezdve a szarvaskendi egyházi anyakönyvekben találhatók a lakosok adatai. Már jóval 1848 előtt a faluban létezett a Festeticsek birtokában is majorság.
A római katolikus templom 1886-ban Szent Anna tiszteletére épült.
1926-ban a szarvaskendi körjegyzőséghez tartozott, 1950-től önálló tanáccsal, majd 1968-tól közös tanáccsal működött. Napjainkban önálló önkormányzati vezetéssel a szarvaskendi körjegyzőséghez tartozik.