A Polgármesteri Hivatal épülete

 A község kb.900 körül keletkezett. A régi írásmód szerint a neve Uruczy volt. I. István idejében már királyi birtok, 1324-ben kapott vámjogot, ekkor kapta a Vámos előnevet.
A terület birtokosai a XIV. században a Kölcsei és a Matucsynai családok. Egy részét 1419-ben a király Báthory Istvánnak és Benedeknek adományozta, a másik részét 1471-ben Kusalyi-Jahsch István kapta meg. 1524-ben az egész falu Drággfy János országbíró kezére kerül, aki maga is részt vett a mohácsi csatában. 1633-ban ismét új gazdái voltak településünknek Bethlen István és Péter személyében. 1810-től gyakran változtak a birtokosok: a Tolnay, a Domahidy, Szenyichey, Gulácsy, Mándy és más családok lakták.
A falu a Rákóczi szabadságharc idején teljesen elpusztult. Harminc év múltán is csak 8-10 kunyhóról szól a krónika. 1810-ben viszont már 321 fő él újra itt, 1819-ben pedig 12 nemes, 44 telkes jobbágyukkal együtt. 1877-ben 484 lakosa van.
A XIX. század második felében a Rédhey grófok, a Fábri, illetve a Luby családok voltak a birtokosok. Ezt követte a Staudinger család 2 tagja: József és Béla, majd 1945-ig Christeph Frigyes, Béla, Pál, illetve Jenő középbirtokosok. 1900-ban 561 lakosa és 99 háza volt.
A község közigazgatásilag 1895 október 1-től 1949 augusztus 30-ig a kisnaményi körjegyzőséghez, 1949 szeptember 1-től 1950 október 30-ig a csaholci körjegyzőséghez tartozott. 1950 november 1-tõl 1970 június 30-ig önálló községi tanácsa van. 1970 július 1-től  1990-ig a Csaholci Községi Közös Tanácshoz tartozott.
A rendszerváltozás után a település ismét önálló. Az 1990-es választások után közigazgatási besorolása: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében független polgármesterrel és független képviselő testülettel rendelkező község.

Címer: A címer pajzs alakú, középen hosszanti irányban kettémetszve, bal felső sarkában a település mezőgazdasági jellegére utalva piros alapon 3 aranyszínű búzakalász, a pajzs alsó sarkában a települést átszelő Tapolnok-patakot jelképező szimbólum ezüst alapon, a pajzs jobb oldalán teljes terjedelemben a Vámosoroszi Református templom előnézetből, mely mint tudjuk a település számára nagy jelentőséggel bír, mivel műemlék.
A templom fekete-fehér rajzolatú, az alap, melyen a templom áll zöld színű, a templom háttere ezüst színű.
A pajzs felett szimmetrikusan ívelt formában található a település neve és az egész pajzsot két oldalról körülöleli egy akantusz levél.
Mindhárom mező motívumai lebegők, középen elhelyezve.