1271-ben építtette Sztrahora-várát a Kacsics nemzetségbe tartozó Péter fia Mihály, viszont egy 1327-es okirat szerint már 50 éve nem lakták tulajdonosai. Egyes oklevelekben Ztrahura, magyarul Öreg erdő néven szerepelt az egykori vár.
Jelenleg a várromból sok nem maradt fenn, de nem túl régi ásatások során az egykori várfal és a vár egyes kútjainak a helyi kőből kirakott fala felszínre került.
Ezekből adódóan a Pusztavárnak nemcsak, mint természeti, de mind kultúrtörténeti jelentősége is nagy.
Továbbá a monda szerint ebből a várból hordták át, a Hollókőt felépítő köveket a hollók.

Tájjellegű lakóházak

Nyeregtetős lakóház

Palóckontyos lakóház

A településen két palóc háztípus található meg, az egyik az ún. nyeregtetős palócház, míg a másik a palóc konytos lakóház.
A falu legöregebb háza 1910-ben épült, mely jelenleg is felújítás alatt áll, és a tervek szerint faluház lesz majd belőle.
A házak szerencsére felújítás alatt állnak, és nagy becsben tartják őket.

Pincesor

A pincesor épületeinek többségét 1950 körül kezdték el építeni a helyi lakosok. Így ezek megjelenése híven tükrözi a különböző korok építészeti stílusát, esetleg az emberek anyagi hátterét. Jelenleg is használják többségüket a helyi gazdák. A bor készítése csak kis gazdaságban folyik, de fontos tevékenység a faluban. Szinte minden családnak van pincéje és szőlője. Ezek mellett ez évben találtak további, régen épült, kővel kirakott pincéket a falubeliek. Ezért sorolható a falu kultúrtörténeti emlékei közé. Továbbá az utóbbi két-három évben már jellemző volt a nyílt pincenapok megtartása, mely során megismerhetik a borászat „művészetét” és gyümölcsét az emberek.

Népviseleti ruha


  A faluban manapság is hordják a helyi lakosok az itt kialakult és jellemző népviseletet különböző egyházi- és a falusi ünnepségek során.
„A meglévő szokások közül a lakodalom emelkedik ki, amely látványával mindig jeles esemény a faluban.
Gyönyörű az "újmenyecske" viselet, melynek fejdísze a nagyfékető (nagy főkötő). A felsőtest viselete az ingváll, a kötött, hímzett, csipkével ellátott lajbi, melyre rozmaringot vagy muskátlit tűznek, hogy még szebb legyen. Az alsótest viselete a sok szoknya, mely elé hímzett szakácskát (kötényt) hordanak, melynek alján színes sújtás van és ezen "ördöglakat", mely ezüstösen csillogó levél alakú lapocskák sokasága. Lábukon fehér harisnyát és lagos (lakkos) keményszárú csizmát viselnek.
A lányok fejdísz helyett szalagot, kötény helyett kecelét viselnek. Az asszonyok fejükre főkötőt tesznek.
A férfiak felső testükön bő ujjú inget hordanak, mely hímzéssel díszített, hozzá pedig sokgombos fekete mellényt. Alsótestükre csizmanadrágot húznak, előre szakácskát kötnek, lábukon magas szárú bőrcsizmát viselnek.
A fiatalok és az idősek viselete csak annyiban tér el, hogy az idősekének díszítése színében és formájában egyszerűbb. A Pünkösdkor megrendezésre kerülő Falunap alkalmával választanak pünkösdi királyt és királynét, akik egy évig viselik ezt a címet.
A folklór műfajok közül a faluban a mesekincs a leggazdagabb. Szeretnek együtt dalolni és különféle népi játékokat előadni. Saját hagyományőrző csoportja van a településnek. Különféle rendezvényeken és versenyeken szép eredményeket érnek el megyeszerte.”

Iskola


A falu első iskolája 1745-ben épült, a római katolikus templommal egy időben. A templom sekrestyével ellentétes oldalán helyezkedett el, csupán pár pad fért el benne. Az iskola kicsi voltja miatt 1898-ban az esztergomi hercegprímás Vaszary Kolos, Pulszky Ágoston és Balás Antal helyi birtokos adományaiból új iskolát építettek, majd 1960-ban egy négy tantermes iskolát. Jelenleg négy nagy tanterem, 2 tanári szoba és egy számítástechnikai terem alkotja az iskolát, melyet 2005-ben újítottak fel, és 2007. szeptember. 1-jétől egyházi iskola.

Balázs- kúriák


A falu középpontjában található mindkét kúria, melyek neobarokk stílusban épültek. Míg a templom alatt található kúria 9 pilléres, addig a másik kúria 8 pilléres. Mindkét épület műemlék és helyi védelem alatt áll.
A templom alatti kúriát 1820 körül építette a Balázs- család, a falu egykori nagybirtokosai. 2008. őszén fejeződtek be a több éve folyamatosan tartó felújítási munkálatok, melyeknek köszönhetően kívül-belül megújult az épület.

Római katolikus tremplom


A falu első temploma 1686-ban leégett, a római katolikus templomot pedig csak 1745-ben építették meg. Ez idő alatt a rimóci római katolikus plébániához tartozott a település. A templom barokk stílusban épült, közel 150 fős, hajóból és sekrestyéből épül fel.

Polgármesteri Hivatal