Tiszacsécse

Középkori adataink nincsenek az akkor Csécsén állt templomról; annyi bizonyos, hogy a korán tért hódított reformáció szinte az egész falu népességét érintette, s az először a szomszédos Milota leányegyházaként a Beregi Egyházmegyéhez tartozott.

Az önálló egyház kialakulása 1673-ban kezdődött meg, s a források szerint a falu régi temploma 1696-ban a reformátusok kezén volt. A lelkészek névsorát 1735-től ismerjük, az anyakönyveket 1776-tól vezetik.

A falu ékessége: a roformátus templom

Az 1808-1809-ben végzett Tiszántúli Református Egyházkerületi összeírás szerint Csécsén a „…nagy avult Fa Templom a falu közt Fa Tornyával együtt” létezett. A jelzett épület építési idejére utalhat, hogy „találtatik ilyen szám a karban:1655.” Harangjai közzül az egyik, az egy mázsa 25 fontos súlyú 1771-ben készült ( felírata : ”A csécsei ref. Ekkla öntötte a maga költségén Ao 1771-ben”), míg a másik, kisebbik felirata és készítésének ideje az összeírás szerint: „Iesus Nazarenus Rex Judaeorum. Ao 1619.” (Ez utóbbi harangot az első világháború előtt beolvasztották.)

A jelenleg álló templom építési ideje a XIX. század első harmada. A források szerint „Ezen folyó év 1822-ik esztendőben az ócska és megavult mint egy 200 esztendős fatemplom helyett az újnak fundamentuma letétettet”.

A templom belső

A templom karzatán lévő felirat némileg korábbra teszi az építés megindítását: ”Ezen Csétsei Refta Ns. Sz.Ekklésiába tulajdon költségén, a Jehova vezérlése után, kezdődött épülni ez Isten Háza 1820-dik esztbe a Nemes Kis László kurátorságába; végződött 1825-dik. minden Asztalosi munkával eggyütt Deczember 16-dik napján a Paládi László Kurátorságában, Confistorálsi társai, umt Nyilas József, Nss Kis József, Ns Kis Ferentz, n. Paládi Pál segítségekkel. Predikátor T: T; Ns Szüts István idejében. Kiknek buzgó fáradozásokat az ÚR ISTEN jutalmaztassa meg, Nemzettségről az ebbe könyörgő Népet halgassa meg és mint SZENT NEVE dícsőülésére épült Házat tartsa meg Ámen.
Kósa János Egyházfiságába”

Felirat a templom karzatán

A megye műemlékeiről készült topográfia szerint a templomajtók nyílászáró szerkezetei a XIX. század végén a szomszédos Milotáról kerültek az épületre.
Az 1980-as években végzett helyreállítási munkák során az addig vályogfalunak hitt templomról kiderült,hogy favázas építmény, hasonlóan a tákosi és a mándi templomokhoz˙(egyébként az imént említett összeírás „ nagy avult Fa Templom „ megjegyzése is ugyanilyen faltípussal épült épületet jelenthetett, hiszen a jelenleg is álló favázas tákosi templomot is hasonló formában írták össze ugyanekkor ).

Templombelső a karzattal

Régi úrasztali felszerelési tárgyai (melyek jelenleg a debreceni Református Kollégium múzeumában találhatók) zömmel XVII. századiak: egy domborított díszítésű ezüstpohár a szegélyén lévő felírat szerint 1695-ben készült („MAGAS JÁNOS ÉS DO AN AZ CSECSEI ECLESIA SZÁMÁRA ATÁK ANNO1695.”) Egy ónból készült keresztelő edény kupáján két felírat is található: „BFVE 1694 „ és „Újvárosi János”. Egy korsó a Felső – Tisza-vidéki református úrasztali edények között nem ritka kőcserépből készült. A szürke alapszínű edényen a felső máz sötétkék, ez utóbbiban visszamélyítve szürke növényi díszítés látható. A fül féltekéje szürke, díszítetlen. A díszített félteke hasán nyolcszögű medalionban kétfejű sast tartalmazó császári címer található, évszámos monogrammal: ” 1.6. G. …. R. 8. 8.”, ami az 1688-as készítési évet rejti. Úrhímzéses úrasztali textíliái a XVIII. század első feléből származnak.

_____
Forrás:
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumok Igazgatósága
megbízásából a Múzeumfalu Baráti Köre kiadványából került
kijegyzetelésre. Szerkesztője:Páll István

Tiszacsécse Község Önkormányzatának hivatalos honlapja

wlink

Tiszacsécse www.magyartelepulesek.hu
Köszöntő Tiszacsécse rövid története Móricz és Tiszacsécse A Móricz Zsigmond Emlékház A református templom A református fa harangtorony Programok Rendezvények Civil szervezet Közintézmények Képtár Szállás, vendéglátás Térkép	Középkori adataink nincsenek az akkor Csécsén állt templomról; annyi bizonyos, hogy a korán tért hódított reformáció szinte az egész falu népességét érintette, s az először a szomszédos Milota leányegyházaként a Beregi Egyházmegyéhez tartozott. Az önálló egyház kialakulása 1673-ban kezdődött meg, s a források szerint a falu régi temploma 1696-ban a reformátusok kezén volt. A lelkészek névsorát 1735-től ismerjük, az anyakönyveket 1776-tól vezetik. A falu ékessége: a roformátus templom Az 1808-1809-ben végzett Tiszántúli Református Egyházkerületi összeírás szerint Csécsén a „…nagy avult Fa Templom a falu közt Fa Tornyával együtt” létezett. A jelzett épület építési idejére utalhat, hogy „találtatik ilyen szám a karban:1655.” Harangjai közzül az egyik, az egy mázsa 25 fontos súlyú 1771-ben készült ( felírata : ”A csécsei ref. Ekkla öntötte a maga költségén Ao 1771-ben”), míg a másik, kisebbik felirata és készítésének ideje az összeírás szerint: „Iesus Nazarenus Rex Judaeorum. Ao 1619.” (Ez utóbbi harangot az első világháború előtt beolvasztották.) A jelenleg álló templom építési ideje a XIX. század első harmada. A források szerint „Ezen folyó év 1822-ik esztendőben az ócska és megavult mint egy 200 esztendős fatemplom helyett az újnak fundamentuma letétettet”. A templom belső A templom karzatán lévő felirat némileg korábbra teszi az építés megindítását: ”Ezen Csétsei Refta Ns. Sz.Ekklésiába tulajdon költségén, a Jehova vezérlése után, kezdődött épülni ez Isten Háza 1820-dik esztbe a Nemes Kis László kurátorságába; végződött 1825-dik. minden Asztalosi munkával eggyütt Deczember 16-dik napján a Paládi László Kurátorságában, Confistorálsi társai, umt Nyilas József, Nss Kis József, Ns Kis Ferentz, n. Paládi Pál segítségekkel. Predikátor T: T; Ns Szüts István idejében. Kiknek buzgó fáradozásokat az ÚR ISTEN jutalmaztassa meg, Nemzettségről az ebbe könyörgő Népet halgassa meg és mint SZENT NEVE dícsőülésére épült Házat tartsa meg Ámen. Kósa János Egyházfiságába” Felirat a templom karzatán A megye műemlékeiről készült topográfia szerint a templomajtók nyílászáró szerkezetei a XIX. század végén a szomszédos Milotáról kerültek az épületre. Az 1980-as években végzett helyreállítási munkák során az addig vályogfalunak hitt templomról kiderült,hogy favázas építmény, hasonlóan a tákosi és a mándi templomokhoz˙(egyébként az imént említett összeírás „ nagy avult Fa Templom „ megjegyzése is ugyanilyen faltípussal épült épületet jelenthetett, hiszen a jelenleg is álló favázas tákosi templomot is hasonló formában írták össze ugyanekkor ). Templombelső a karzattal Régi úrasztali felszerelési tárgyai (melyek jelenleg a debreceni Református Kollégium múzeumában találhatók) zömmel XVII. századiak: egy domborított díszítésű ezüstpohár a szegélyén lévő felírat szerint 1695-ben készült („MAGAS JÁNOS ÉS DO AN AZ CSECSEI ECLESIA SZÁMÁRA ATÁK ANNO1695.”) Egy ónból készült keresztelő edény kupáján két felírat is található: „BFVE 1694 „ és „Újvárosi János”. Egy korsó a Felső – Tisza-vidéki református úrasztali edények között nem ritka kőcserépből készült. A szürke alapszínű edényen a felső máz sötétkék, ez utóbbiban visszamélyítve szürke növényi díszítés látható. A fül féltekéje szürke, díszítetlen. A díszített félteke hasán nyolcszögű medalionban kétfejű sast tartalmazó császári címer található, évszámos monogrammal: ” 1.6. G. …. R. 8. 8.”, ami az 1688-as készítési évet rejti. Úrhímzéses úrasztali textíliái a XVIII. század első feléből származnak. _____ Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumok Igazgatósága megbízásából a Múzeumfalu Baráti Köre kiadványából került kijegyzetelésre. Szerkesztője:Páll István	Nagy kontrasztú változat Tiszacsécse Község Önkormányzata Önkormányzat intézményei Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok VÁLASZTÁS - 2014
Tiszacsécse Község Önkormányzatának hivatalos honlapja		wlink