A szatmári Tiszaháton fekvő Csécse falu nevét a cégényi monostor határjárása alkalmával az 1181-ben kiadott oklevél nem említi. Maksai Ferenc szerint a települést a XIII. század végén a Kölcsey család alapította. Az biztos,hogy nevének első említésekor, 1315-ben, majd 1344-ben a Kölcsey család birtoka volt.1344-ben a hűtlenségbe esett Szentemágócs nembeli kölcsei Máté fia Dénes fiainak I. Károly király e birtokot is visszaadta.

A XV. század folyamán több Szatmár megyei nemes család királyi adománylevél által bírta a községet (1484-ben a Komoróczi, 1496-ban az Újhelyi család).1518-ban a Kölcsey részt Werbőczy István kapta meg,de elcserélte Perényi Istvánnal.1520-tól átmenetileg Báthory András is bírta, de 1571-től, majd 1642-től ismét a Kölcseyek voltak a földesurai. Szirmai István szerint XIX. század elején a Kende, a gr. Barkóczy és a gr. Horváth családé volt. A faluban ekkor 32 ház állott.

A község nevére nem ismerünk megfelelő magyarázatot. Minden bizonnyal itt is puszta személynév vált településnévvé, az esetleges erre vonatkozó adatokat azonban nem lehet különválasztani a Cseke név adataitól, mert írásképük megegyezik.
A falu csak a XVII. század óta jelenlegi helyén: a Milotához közel fekvő régi falut abban a században a Tisza elpusztította, s lakói akkor települtek át a mai falu helyére.

A faluszerkezet középkori eredetű településtípust őrzött meg: lakóházai a Tisza kanyarulatát követő egyetlen utca mellé települtek, s az utca közepe táján, orsószerű kiszélesedésben áll a templom és a harangtorony, amiket legyezőszerűen vesznek körbe a lakóházak.(ez az úgynevezett orsó faluközpont még jó néhány felső-tisza-vidéki településnél ma is tisztán megfigyelhető - pl. Kömörő, Jánd).