Látkép a faluról

Nógrádmegyer, a honfoglaló Megyer törzs ősi fészke, Salgótarján és Szécsény között lévő kisebb nagyobb dombok ölelte völgyben fekszik.

A falut fenyő, akác és tölgyerdő veszik körül. Természetvédelmi területhez nem tartozik, de a vidéken erdei fenyő és luc társulások, a domboldalakon elszórt foltokban borókaligetek kökénnyel és szederrel tarkított csoportosulásai találhatók. Erdeiben és rétjein sok féle védett növény található. Ilyenek a réti boglárka, bíboros kosbor és az országosan védett árvalányhaj. A környékbeli erdők igen nagy számú vad populációnak adnak otthont. Jellemzőbb fajaik a gím- és dámszarvas, a vaddisznó, őz, róka és a mezei nyúl. A fenyőerdők legjellegzetesebb állata a mogyorópele, mókus és erdei nagy fülesbagoly. Szárnyasokból még említésre méltó egyedszámban előfordul fácán, egerészölyv, vörösvércse. A védett madárfajok talán legértékesebb képviselője a harkályféleségekhez tartozó zöld dzsona. A fehér gólyais előfordul a községben, illetve annak határában. A falu olyan, mintha egy "katlanban" lenne, erdőkkel, dombokkal van körülvéve. Emiatt is eléggé védett a különböző szélirányoktól, pusztító éghajlati viszonyoktól. A település fő csapadékelvezetője a Megyer-patak.

Megközelíthető: Budapest irányából az M3-as autópályán, majd Hatvannál letérve a 21-es főúton Salgótarjánig, onnan a 22-es úton Sóshartyánon át; illetve Balassagyarmat irányából Szécsényen keresztül a 22-es úton letérve Benczúrfalva felé, Magyargécen át. Vasútállomással nem rendelkezik. A községbe Salgótarjánból rendszeres autóbuszjárattal lehet eljutni, illetve Budapestről és Egerből közvetlen autóbuszjárattal érhető el.