A község római katolikus temploma

  A XVIII. század elején mindkét falu népe a földművelésből élt, melyben kiemelt szerepe volt a szőlőtermelésnek. Mindkét településre érkeztek új telepesek is, Dédesre nagyobb számban szlovákok, akik folyamatosan magyarosodtak el. A két falu népessége lassan növekedett, 1787-re Dédesben 488-an, Tapolcsányban 408-an laktak. 1828-ra ez a szám 589-re illetve 532-re nőtt.
A falvak népe az idők folyamán jellegzetes hegyi életmódot alakított ki. Gabonatermő földje a folyamatos erdőirtások ellenére is kevés volt. A környék természeti kincseit azonban jól hasznosították. Az erdők faanyagát a helyiek nemcsak kitermelték és szállították, hanem értettek a faanyag művészi megmunkálásához, a szépmíves házi faiparhoz is. A helybeli fafaragók időről-időre bemutathatták portékáikat a dédesi országos nagyvásárokon minden év májusában és szeptemberében. A lakosok szenet és meszet is égettek, de vasolvasztással is foglalkoztak. Sokan mégis arra kényszerültek, hogy kétkezi munkájukkal a summások közt keressenek megélhetést. Mások a messzi kőszénbányákban, erdőkben, távol családjuktól vállaltak munkát. Az életviszonyokban jelentős változás a XX. századig nem következett be. A lakosság alapvető megélhetését az 1900-as évekig a földművelésből, pásztorkodásból, szőlőművelésből, vadászatból, méhészetből, házi iparos tevékenységből biztosította. Kereskedelme, ipara mindkét falunak csekély mértékű volt. Tapolcsánynak állatállománya sem volt jelentős. Dédesben főleg szarvasmarhát, juhot, sertést tenyésztettek.
Szegény, de szorgalmas nép lakta a két falut, amely közül Dédesben a lélekszám lassan növekedett, Tapolcsányban ugyanakkor – amelyet 1904-tõl Bántapolcsánynak neveztek – folyamatosan csökkent. 1941-ben Dédesben 1259-en, míg Bántapolcsányban csak 463-an éltek.
A XX. század első felében Dédesben a lakosok többsége törpebirtokos volt, akik fejenként átlag 1-10 kat.hold területet birtokoltak. Igen magas volt a földnélküli gazdasági cselédek, napszámosok száma is.
A század első felében a megélhetést illetően mindkét faluban kezdett háttérbe szorulni a mezőgazdaság. 1900-ban az összes népesség több mint 80%-a még a földművelésből, kisebb részt az állattenyésztésből biztosította maga és családja megélhetését. 1941-re ez az arány már nem érte el az 50%-ot.
A mezőgazdaság visszaszorulásával fokozatosan nőtt az iparban, bányászatban munkát vállalók száma. A hagyományos falusi társadalmi rend megkezdte felbomlását. A változások főleg Dédesben szembetűnőek, amely a két település közül – kihasználva kedvezőbb természeti, gazdasági, kulturális adottságait – valamivel jobban fejlődött, ennek mértéke azonban nem volt számottevő.
A két falu 1950-ben egyesült Dédestapolcsány néven.
1949. után, a centralizált pártállami berendezkedés mellett, nem kerülhetett sor a regionális közigazgatás kialakítására. A területi korrekciók során a megyék számát 25-rõl 19-re csökkentették. A közigazgatási reformmal megkezdődött a szocialista településpolitika átfogó rendszerének kialakítása, amelynek során osztályokba sorolták a településeket, amelyek eltérő jellegű és tartalmú, illetve nagyságrendű fejlesztési forrásokra számíthattak. Dédes és Bántapolcsány település egyesítésére is ezen időszakban, 1950-ben került sor.
1953. januárjában már megfogalmazódott, hogy az 1949-ben kialakított közigazgatási határok nem felelnek meg sem a szocialista közigazgatás, sem a tervgazdálkodás igényeinek. 1954-re új közigazgatási beruházást kívántak kialakítani. Az 1953-as 10 megyés területi beosztást tartalmazó reformterv megvalósulásának csak a tanácstörvény 1954. évi módosítása tekinthető; így 1955 őszétől már ismét felvetődött a területi reform végrehajtásának szükségessége. A reformterv a megyék számát 19-röl 12-re kívánta csökkenteni. Az elmélyülő belső politikai válság miatt a politikai vezetés úgy döntött, hogy a kidolgozott reformjavaslatot nem terjeszti be az országgyűlési tárgyalásra.
1971-ben hozták nyilvánosságra az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepciót (OTK). Az OTK a megjelenés pillanatától kezdve először tudományos, majd később a szélesebb társadalmi, sőt politikai viták kereszttüzébe került.

Utcarészletek